|
|
Rudolf
2006.12.28. 14:36
Rudolf /musical/ : Így vagyok csak én Rudolf: Mi gátolt annyi év során Hogy végre megtegyem mit a sors mért rám Vártam jön egy pillanat S magától rám talál majd a sült galamb
De bolond ki a múltba réved el Ez itt a perc Most menni kell
Eljő a perc, mikor tettekben mérik az embert Eljő a perc, mikor vállalom magam Hisz a jó meg a rossz együtt jár S nekem harcolni, hinni kell Álmaid többé ne add fel Szavaid súlyát te döntsd el csakis az érték az enyém Mert így vagyok csak én
Az kell, hogy mindenki lássa létezem Aztán jöhet már a végzetem Lesz új idő, mikor tettekben mérik az embert Ez hát a perc, mikor szembe szállok én
Győzelem, vereség Hinni magamban kell Ez a végső cél Az eljövendő álmokért Az el nem csókolt csókokért Csakis az érték az enyém Mert így vagyok csak én Csakis az érték az erény Mert így vagyok csak én
Álmaid többé ne add fel Szavaid súlyát te döntsd el
| |
|
|
Plasztikázd a színészeket! |
| |
|
"Szerintem a színészet (egy színésznek) olyan mint az evés - mindig kell, hogy élni tudjunk, de ha túl sokat akarunk belőle, elrontja a kedvünk!"
/Mészáros Árpád Zsolt/ | |
|
"Tudatos színésznevelés folyik a Katonában. Egy színész igazán a karakterszerepekben érik színésszé. Engem most tanítanak. Hálás is vagyok ezért. Amúgy nem zavar a csúnyaság, a lepusztultság sem, mert egyrészt ezekben a szerepekben nem érzem csúnyának magam, másrészt mindig öröm ilyeneket játszani. Mintha álarcot tartanék magam elé, amely mögött mentelmi jogom van: mondhatok és tehetek bármiféle disznóságot, mivel az nem én vagyok. A való életben az embernek jónak kell lennie, emberbarátinak, kulturáltnak. Itt viszont bele a szelet a vitorlába és gyerünk!
Jókat szeretnék játszani, nehezeket és sokat. Más vágyam nincs. Csak annyi még: húsz év múlva is legyenek színházak, és olyan emberek, akik megbecsülik a kultúrát."
/Szirtes Ági/ | |
|
|