Janza Kata Zoliról:Én szeretek írni, fogalmazni, szeretem elégedetten elolvasni a végeredményt. Most mégis nehezen ültem le az íróasztalomhoz.
Hogy lehet pár sorban leírni azt, ami árad Belőle, azt ahogyan zenét ír, amilyen alázattal a színpadra lép, ahogy táncol, vagy éppenséggel ahogy egy perc alatt tűnik el a szájában egy családi pizza?
Ha kell, pillanatok alatt fellelkesül, és ő az, aki még hisz a csodákban. Vágyik a sikerre, de nem csak álmodozik róla, tesz is érte. Én sosem hittem a hollywoodi sikertörténetekben, és csodálattal bámulom, hogyan teljesednek be az ő álmai, ábrándozásai. Mert vannak ám... Legyen az musical, próza, koncert, pop lemez, bármibe belekezd, hisz benne, és soha nem látott energiával veti bele magát az alkotásba.
Imádok Vele táncolni, nevetni! Tök jó látni, hogy elismer másokat (pl. Mester Tamás).
Ja, és szemtelenül jóképű!!!

Kis Bettina -egy rajongó-, Zoliról:

Amikor bejön a színpadra, a levegő felizzik, vibrálni kezd. Akkor is tudom, hogy ott van, ha éppen nem őt figyelem, vagy éppenséggel nem látom. Ha megmozdul, ha beszélni, és főleg énekelni kezd, akkor viszont már muszáj rá figyelni. "Táncoldd el százszor, játsszd el a Halálod, hívd vad táncba az Életet, add kölcsön, hadd éljek, ma estére a Lelkedet!" Még réggebben írtam egy verset, amit ő ihletett, ezt abból idéztem. Nem tudom, kellene-e több szót "vesztegetni" Zolira, a tehetségére, a kisugárzására, én nem fogok. Amit még megemlítenék, az csupán annyi, hogy azért is nagyra becsülöm, hogy bár valódi sztárkultusz övezi lassacskán, a hite abban, amit csinál, a hivatása iránti szeretete nem került háttérbe a csillogás miatt. Ez minden egyes alkalommal látszik, érződik és hallatszik, mikor fellép. Hiszen szívből jön, olyan mélyről és olyan tisztán, hogy varázsolni képes vele.