"Tudatos színésznevelés folyik a Katonában. Egy színész igazán a karakterszerepekben érik színésszé. Engem most tanítanak. Hálás is vagyok ezért. Amúgy nem zavar a csúnyaság, a lepusztultság sem, mert egyrészt ezekben a szerepekben nem érzem csúnyának magam, másrészt mindig öröm ilyeneket játszani. Mintha álarcot tartanék magam elé, amely mögött mentelmi jogom van: mondhatok és tehetek bármiféle disznóságot, mivel az nem én vagyok. A való életben az embernek jónak kell lennie, emberbarátinak, kulturáltnak. Itt viszont bele a szelet a vitorlába és gyerünk!
Jókat szeretnék játszani, nehezeket és sokat. Más vágyam nincs. Csak annyi még: húsz év múlva is legyenek színházak, és olyan emberek, akik megbecsülik a kultúrát."